Fogyókúra és a táplálkozás
A tápértékben szegény és helytelen táplálkozás az alacsony és energiaszint kiváltója, illetve az olyan életmóddal kapcsolatos betegségek egyik okozója. mint a szívbetegségek, bizonyos rákfajták, túlsúly, cukorbetegség stb. Helyesen táplálkozni nem bonyolult, csak odafigyelésre van szükség és olyan ételfélékre kell koncentrálni, amelyek ellátják a szervezet megfelelő mennyiségű tápanyaggal, energiával. Részesítése sem mehet a másik elhanyagolására, mert a fehérjék, szénhidrátokra és zsírokra egyaránt szüksége van a szervezetnek pl.: szénhidrát-szegény, fehérje-dús táplálkozás. Nézzük az alábbiakban a tápanyagok fontosságát.
SZÉNHIDRÁTOK
A szénhidrátok elsősorban a szervezet energiával való ellátását biztosítják, mert a leggyorsabban mobilizálható források. Ha több szénhidrátot fogyasztunk, mint amit a szervezetünk egyszerre felhasznál, elsősorban glikogén formájában raktározódik a májban és az izomban. Ha a glikogénraktárak is megtelnek, a szénhidrát már zsírrá alakul át. A szénhidrát fontos az agy működéséhez., mert a májban raktározott glikogén glükózzá alakul, a vérbe jut a vércukorszint fenntartásához. Szénhidrátok hiányában zavar keletkezik az izomműködésben, az agyi funkcióban, csökken az ellenállóképesség és a fizikai teljesítmény. Az élelmi rostok is a szénhidrátok csoportjába tartoznak, a szénhidráthiányos állapot rosthiánnyal is jár, aminek következménye lehet az étkezések csökkent telítő érétke (hamarabb éhesek leszünk), egyes tápanyagok nagyobb arányú felszívódása (pl. koleszterin, cukor), székrekedés és ennek következményeként a káros anyagok felszaporodásának lehetősége a vastagbélben.
FEHÉRJÉK
A fehérjék a test építéséhez szükséges anyagokat biztosítják, pótolják az elhalt hámsejteket, fontos a szerepük a hormonszintézisben, folyadékok szállításában. Fehérjehiányos táplálkozás esetén nem megfelelő az enzimműködés, csökken az energia, fáradtsághoz, depresszióhoz vezet. Azért is fontosa folyamatos fehérjefogyasztás, mert a szervezetnek nincs aminosav raktára és ha aminosavra van szükség, akkor a saját fehérjéit fogja lebontani, azaz izomvesztéssel jár. Ez pedig sosem cél.
ZSÍROK
A zsírokra azért van szükség. mert a legnagyobb energiaérétkű tápanyagok ugyan, de létfontosságúak. A zsírok a sejtfalak fontos építőanyagai, hőszigetelésű hatásuk van, elengedhetetlenek egyes hormonok működéséhez, a zsírban oldódó vitaminok csak jelenlétükben tudnak felszívódni.
Most már tisztában vagyunk a tápanyagaink fontosságával, de még mindig kérdés marad, hogy mit, mennyit mikor együnk? Nem vagyok híve a kalóriák számolgatásának, véleményem szerint az csak megőrjítheti az embert, illetve az ételeken feltüntetett kalória nem biztos, hogy elegendő tápanyagot biztosít… ˇüres kalóriákˇ.
Gondolom, hogy sokan összevannak zavarodva, már-már fogalmuk sincs, hogy mit ehetnek. Fogyókúra? Diéta? Ebben a kérdésben segítségetekre leszek.
A HÚSOKRÓL
Sok-sok olvasmány létezik az egészséges táplálkozásról, minél többet olvasunk róluk, annál több ellentmondásba keveredünk. Ugyanígy a tanulmányokba is én mindegyiken elgondolkodom, logikát keresek bennük, tovább kutatok. Íme egy újabb érdekesség. Mostanában a nyers hús és hal fogyasztását magasztalják, mert a főzés csökkenti a hal és a hús tápértékét…pedig a főzés arra is jó, hogy megakadályozza, hogy ezek az értékes fehérjeforrások a halálunkat okozzák. Az inuit indiánok étrendje nyers rénszarvasokból és nyers sarki pérből áll. Az inuitok egészséges emberek, a férfiak általában erősek és izmosak. Viszont a rénszarvas tiszta és szennyezetlen vidéken él. Ráadásul a hús megfagyasztása elpusztítja a trichinózis parazitákat. Annak ellenére, hogy az inuitok fagyottan eszik a rénszarvast, a jegesmedve húsát csak akkor eszik meg, ha előtte alaposan megfőzték. A mi asztalunkra kerülő szarvasmarhát, sertést és baromfit nagyipari körülmények között tenyésztik. A paraziták a baktériumok nagy számban találhatók a populációban. A levágás után az állat húsa fertőzött marad. Csak alapos főzéssel lehet megszabadulni ezektől a fertőzésektől. Nem egy ember halt már meg emiatt, hogy nem kellően megfőzött húspogácsát tartalmazó hamburgert evett. Tehát mindig alaposan főzzük meg a húst, halat és a tojást.
KOLESZTERIN
A koleszterin elengedhetetlen az egészséges ember számára. A test szöveteinek összetevője, amely különösen a szív és keringési rendszer, valamit az idegrendszer számára fontos. A koleszterin a nemi és mellékvese hormonok, az epe és a D-vitamin egyik alapvető alkotóeleme. A koleszterin kért formája: HDL-ek, LDL-ek. Az LDL-ek a sejteket veszik célba, különösen az artériák falán található sejteket, képes eltömíteni az artériákat. A HDL-ek elszállítják az LDL- eket. Tehát a HDL-ek a jó fiúk. Az LDL rizikótényezői: a túl sok cukor, zsír, szénhidrátfogyasztás, a stressz, a dohányzás, alkoholfogyasztás, az elhízottság és a genetikai adottságok. A magyar étrendben az átlagos zsírfogyasztás egyre nő, ezzel egyidejűleg a szív és keringési eredetű betegségekben elhunytak halálozási arányszáma is. Még a kockázati tényezők figyelembevétele mellett is a testépítők két legjobb természetes élelmiszerforrása a tojás és a 1,5%-os tej. Mindkettőben van koleszterin, csakhogy olyan tápanyagokat tartalmaznak, amelyek elengedhetetlenek a testépítők számára. A tojás nem emeli a szérum-koleszterinszintet, mivel a tojásban van kolin és lecitin is. Van benne még foszfor és glicerin is. A kolin és a lecitin egyaránt emulgálja a tojásban lévő koleszterint, és mozgásban tartják a véráramban lévő koleszterint. Az 1,5-os tejben lévő koleszterin az idegrostok és a mielin hüvely építőkövének számít, és a benne lévő zsírtartalom kompenzálható oly módon, hogy száműzzük a zsírt minden egyéb élelmiszerforrásból. Az étkezéssel bevitt koleszterin csak az egyik lehetséges rizikófaktor a szívbetegségek esetén. Általában a szívbetegségek előfordulásának kockázata növekszik a bevitt koleszterinnel. Mégis vannak olyan vegetáriánusok, akik szívbetegek lesznek, és olyan emberek, akik szinte semmi mást nem esznek, csak állati zsírt, mégis mintha immunisak lennének a szívbajok ellen. Az ilyen esetek a genetikai örökséggel magyarázhatók: a testünket genetikailag úgy programozták, hogy adott mennyiségű koleszterint termeljen. Az LDL és a HDL aránya ugyancsak genetikailag elrendeltetett. Ha magas az LDL-ek aránya, akkor az orvos előírhat koleszterincsökkentő gyógyszert, de emellé lecitint kell fogyasztanunk B3 vitaminnal, vagyis egy antagonistával. Bárhogy is álljunk a koleszterinnel, érdemes az edzésünkbe aerob gyakorlatokat is beiktatni. A gyümölcspektin és a fokozott rostbevitel ugyancsak köztudottan olyan módszerek, amelyek helyre billentik a kétféle koleszterin hiányát. Fontos, hogy ne szedjünk a lecitint, ha mellékhatásai jelentkeznek, pl.: hányinger, szédülés. Nem minden táplálék kiegészítő kedvező hatású mindenki számára.
MIVEL SÜSSÜNK, FŐZZÜNK
A kutatók károsnak ítéltek minden telített zsírt, a „jó zsírok” a többszörösen telítetlen zsírokat felmelegítik, a zsírmolekulák oxidáción mennek keresztül, új molekulák keletkeznek. Ezek lehetnek károsak is. Az oxidáció melléktermékei reakcióba lépnek az olyan molekulákkal, mint a vitaminok, és az oxidáció során oxidálják őket, megváltoztatják a szerkezetüket, így a továbbiakban már nem lesznek hasznosak biológia szempontból. A nagy mennyiségű növényi olaj fogyasztása felgyorsítja a bőr öregedési folyamatát, a nagyobb mennyiségű szabad gyök, jelen léte miatt, ennek eredménye képen pedig ráncosodik az arc. A többszörösen telítetlen olajok ugyanakkor kromoszómakárosodást is okozhatnak. A legújabb statisztikai adatok szerint míg sok ember átállt a telített zsírokról a növényi olajokra, és bár a szív és keringési betegségekből származó halálozási arány csökken, az általános halálozási arány ugyanannyi maradt. Ennek az az oka, hogy bár kevesebben haltak meg szívbetegségbe, többen haltak meg rákban. A kutatások szerint a nagy mennyiségben fogyasztott többszörösen telítetlen zsírok fokozzák a rák kockázatát. Tehát a rossz zsírok nem is olyan rosszak… Antioxidánsok találhatók pl.: a vajban, margarinban … Miután az olajat kinyerik a növényből, számos káros hatás éri. Amíg a növényi olaj az étel része, addig egészséges. Akkor mivel főzzünk? Melyik jelent nagyobb kockázatot? A szívbetegség vagy a rák? Összegezve a legjobb, amit tehetünk, ha csökkentjük a zsírbevitelt.
